Rozmaringbohócok

Rozmaringbohócok

(Szilvinek!)

A galamb is szárnyra kap az égen,

úgy hozta el nekem a sok szépet

meglepetés –

szem könnyre tér.

Kivel is lehetnék csalafinta?

Csak ki olyan, mint a palacsinta

élettel tölt –

szívemhez nő.

Ha netán a búba táncol kedved,

vigadozó cirka versre nevess

bú eltáncol –

jó - kedv - váltó.

Mosolyogjunk tovább minden képen,

így élnek a szenilis testvérek!

Nagy bohózat –

két bohócban.

Ne legyél Te sem Südi Iringó,

így is megy a twist, s a limbó hintó

táncoslábak –

táncikálnak.

Bíztatásod, igaz, arany szavak,

kis költőd szívében így megmaradt

bíztatónak –

igaz szónak.

Meghatódva karodba ugornék,

vígan füledbe nagyot ugatnék

játszadozunk -

lángosozunk.

Ismételve mit a végén írtál,

van kinek tollam verseket firkál

ez örömöm –

s ezt köszönöm!

Most galamb repül ablakod felé,

küldő örömkönnye folyik szemén

igaz barát –

rozmaring ág.

Sok Szeretettel Szilvinek az aranyos,
bíztató meglepetés versért cserébe!

/2013. március 28./