Feledésre méltó

Feledésre méltó

Jó végre magamra találni,
Felnevetni, elmélázni,
Jókedvet nem csak szimulálni.

Sokáig törtem magam egy gondolaton,
Végül beláttam, jobb, ha feladom.

Minden jobb lesz és egyúttal könnyebb is,
Bár nem lesz oly könnyű egyhamar feledni.
Ennek is vége, ez is elmúlt,
Előtörő emlékek nehezítik dolgod.
Lehet erőlködni, próbálni feledni,
De régi szép emlékek nem hagynak nyugodni.

Minden megváltozott,
Bár nem ezt mondjuk rá;
Jóban vagyunk, nevetünk,
Lelkünk együtt, enyém kicsit egyedül.

Próbálni kell meg szokni,
Gondolatim temetni;
Mosolygós arccal, magamnak beszélni,
Hiányzik valaki;
S bár kéne,
De nagyon nehezen tudom feledni!