Caesar te eb!

Caesar te eb!

Tiszteletem róvom mindazoknak,

Kik, mint kegyes embereknek

Adják ki magukat, civakodva,

Pedig másért nem cselekszenek.

Komoly jellemet magára vállal,

Mint magát hősnek regéli;

Embereket, néhányat éjbe rángat,

Lényét, mint Caesart meséli.

Spanyolviasz s még annyi se

Mit felfedezett, s alakított,

Fejét magasan hordja az eb,

Maga után el nem takarított.

Hajolj meg előttem átlag szerzet!

Urad körében székre nincs jogod!

Az élted ura én vagyok, ne feledd!

Becstelen arcodon csattan a pofon!

Babérjaid hiányában

Se emeld fel feneked,

Hogy székedet a világban,

Átadhasd egy öreg szerzetesnek!

/október 3./